Torockó

MÚLTJA

A nagyközség délrõl a Kõközi-szoroson, északról a Borrévi-szoroson át közelíthetõ meg. A VII-VIII. században szlávok telepedtek le a környéken. Õk kezdték el a vasbányászatot.
A helység neve is tolük származhat: toroszkõ, troksz szavak vaskövet, vassalakot jelentenek.
A honfoglaláskor magyarok szállták meg a medencét, késõbb a gyorsan gazdagodó Toroczkay-család német vasmûveseket hívott a vidékre.
A gazdag érclelõhelyek és a táj szorgalmas lakói révén jelentõs központtá fejlõdött Torockó.
A német telepesek a sebes folyókon vízierõvel hajtott hámorokat (vasérctörõket) építettek. A sziklacsúcsokon: Székelykõn és Torockószentgyörgy felett vár épült.

Jelentõs idõszak Torockó életében János Zsigmond uralkodása.
A lakosság ekkor tér át az unitárius vallásra, és a községet azóta is csak e hit hívei lakják. A XVI. század végén iskola létesült Torockón, majd 100 évvel késõbb megépült az unitáriusok ma is álló temploma.
A Rákóczi szabadságharc kurucaihoz sokan csatlakoztak a község lakói közül. 1702-ben a véreskezû Rabutin tábornok megtámadta a falut, és november 17-én a Fõ terén akasztatta fel Ekart Andrást és Szabó Gergelyt, akik tiltakoztak az osztrákok önkénye ellen.

Õket a község azóta vértanúként tiszteli, emlékükre festi pirosra a régi házak ablakkereteit. Két évvel késõbb Tige osztrák generális újabb megtorlásként felgyújtatja a falut és leromboltatja a torockószentgyörgyi várat. 1784-ben Torockó ismét a tûz martaléka lett. A Horea parasztfelkelés hadai gyújtották fel. Ennek ellenére a földesurak szerint a torockóiak Horea hívei voltak. Így a lakosságot két irányból is hátrány érte. ó A megpróbáltatások után óvatosabbak lettek: vezetõikkel jogi eszközökkel igyekeztek önállóságukat visszaszerezni. Ekkor sem sikerült. A legszebbnek tartott erdélyi település az Erdélyi Szigethegység keleti részében. Erre a jellegére utalnak az 1870 táján, egy tûzvész után épült híres "fehér házai". A település fölé emelkedõ Székelykõ jellegzetes formája miatt Torockón kétszer kel fel a nap, ahogy ezt Jókai az "Egy az Isten" címû regényében megírta. A szikla onnan kapta nevét, hogy a falu urai a XIII. században a közeli Aranyosszékrõl székelyeket hívtak segítségül a tatárok ellen, a segítség fejében pedig megkapták a hegytetõn akkoriban álló várat és környékét.

JELENE

Erdély legnyugatibb székely végvára, a magyarok lakta Torockó. Torockó talán Erdély legszebb faluja, mind természeti fekvését, mind építészetét illetõen.

A Torockói-medencében, a Székelykõ lábánál fekvõ falu központja, Torockó fõtere, nemrég Europa Nostra díjban részesült. Torockó központjában áll az unitárius templom, és a legtöbb látnivaló is itt van, de nem mindennapi látvány maga a falu sem, fehérre festett kis házaival és a drámaian fölé magasodó Székelykõvel. Torockó másik nevezetessége különlegesen gazdag, díszes népviselete, amelynek ékes darabjait a Néprajzi Múzeumban lehet megtekinteni. Érdemes kirándulni Torockószentgyõrgyre, felkeresni az unitárius templomot és a Torockó-i vár romjait. Az európai kontinens kulturális örökségének megörzése - az integráció felgyorsulásával párhuzamosan, a politikai és gazdasági kérdések mellett - egyre nagyobb hangsúlyt kap az európai fórumokon. Az Europa Nostra 1963-as megalakulásával olyan páneurópai, non-profit szervezet jött létre, amelynek célja, hogy a térségben muködo muemlékvédelemmel, vidék- és várostervezéssel foglalkozó civil szervezetek és szakmai egyesületek ernyoszervezeteként elosegítse az európai identitás megerosítését és az épített és természetes környezet megóvását. torocko europa nostra dij A szervezet 1980 óta ítéli oda az Europa Nostra-díjat azoknak az építészeknek, tervezoknek, üzemeltetoknek és megrendeloknek, akik tevékenységükkel jelentos mértékben hozzájárultak az európai kulturális és természeti örökség megóvásához. Torockó lakósai különösen büszkék ezen díj elnyerésért, mely jelképezi a folytonos odaadásukat hogy megörizzék Torockó számos irodalmi és történelmi értékét.